Az egyik netes oldalon találtam ezt a kis bejegyzést. Úgy gondolom megy az oldal szemléletéhez.
A testi fenyítés legelterjedtebb formája a verés volt. Nem igényel különleges szerszámokat és szakértelmet sem. Nagy nyilvánosság előtt hajtották végre.
Módozatai: vesszőzés, botozás, korbácsolás, lapáttal, csákánnyal, talpbőrrel, kanycsukával történő verés.
A férfiakat bottal, vesszővel, a nőket korbáccsal ütötték. 300 ütés felért egy halálos ítélettel. A verés számát az úriszék határozta meg (bőkezűen). Vesszőzés esetén a derékig levetkőztetett elítéltet a hóhér váltott vesszőkkel sújtotta.
Erkölcsi bűnösök esetében a kikorbácsolást és kiverést alkalmazták. A XVIII. sz.-i Egerben nem számított olyan megbecstelenítőnek a verés, főleg ha a bíró házánál hajtották végre, ahol nem gyűlt össze sok néző. Általában a piaci deresen, vgy a bűncselekmény helyszínén foganatosították a verést. Egerben emberséges volt a testi fenyítés gyakorlata. A tanács figyelembe vette a vádlott egészségi állapotát. Öregeket, terhes anyákat nem botoztak meg. Főleg a káromkodókat büntették veréssel. A deres a XVIII. sz-ban terjedt el. Előny volt, hogy az elítéltet megfelelően tudták rögzíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése