Hepsi új története

Sziasztok!

Ismét megosztom veletek Hepsi barátom egyik kis történetét. Nekem nagyon tetszik, remélem nektek is élmény lesz olvasni. Hepsi képeket is adott hozzá, de sajnos azokat nem tudtam felrakni, ezért mindenkinek a fantáziájára bízom a történéseket:) Hepsi megint kitettél magadért és ez egy nagyon klassz kis történet! Köszönöm!!!


Pálcázások


Marika néni, egykori atyai barátom özvegye, gyermeke nem lévén egy szegény sorsú lányt vett magához, hogy segítsen neki a háztartás ellátásában.

Zsuzsikának hívták a lányt, aki helyes kislány volt, és ami számomra fontos volt, formás popsival rendelkezett. Sokszor voltam Marika néninél, segíteni a ház körüli munkákban, ilyenkor mindig nagy élvezettel néztem a lány szép feszes popsiját, amit csábosan riszált.
Marika néni tudta rólam, hogy akár csak ö, én is nagy kedvelője vagyok a nők fenekének a kiverésének. Még élt a férje bizony az ő fenekén is „táncoltak” az előszoba falán lévő pálcák valamelyike.
Mikor atyai barátom eltávozott, nekem is megengedte, hogy elfenekeljem. Asztalra rádőlve, majd az ágyra hasalva kapott 25-öt, úgy hogy a hasa alá párnákat tettem, hogy jobban megfeszüljön. Visított mikor ütöttem, de összességben nagyon élvezte, mint mondta a pálca az fáj, helyesebben csíp, de az utáni érzés nagyon kellemes, annak ellenére, hogy a leülést pár napig nélkülöznie kellett. Ruhában, szűk szoknyában kérte ezeket a náspángolásokat, ami után kérte, hogy egy darabig simogassam a kivert hátsóját. Ilyenkor sokat beszélgetünk a fenekelés jótékony hatásairól. Megkértem, hogy engedje meg, hogy elpáholhassam Zsuzsikát, mert tudtam, hogy ő is ki szokta verni a lány formás fenekét. Egyszer fül- és szemtanúja voltam, amikor pálcázta a lányt. Füvet nyírtam, amikor hallottam, hogy sikoltozik a lány, ugyanis az asztalra dőlve pálcázta őt Marika néni. Majd a lány az ágyon is kapott egy újabb adagot, amitől már keservesen visított lány. Mindezt, a konyhaablakon illetve a szobaablakon benézve figyeltem, amitől el is élveztem. Mikor bementem ebédelni, a lány bent feküdt a szobában ahol kikapott és szipogott.” Kikapott, mert rossz kislány volt, várom, hogy kisírja magát, aztán borogatom majd a popsiját, hogy fel tudjon kelni és segíteni, de muszáj volt elpáholni. Nekünk nőknek kell néha egy alapos fenekelés, sírunk utána, mert fáj, de végső soron jól is esik” Adta a magyarázatott a történtekre Marika néni.
Estefelé, amikor már a permetezéshez készülődtem, már Zsuzsika hozta ki a kávét. Láthatóan óvatosan, kissé sántikálva lépkedett. „Fáj még a popsid?” „Fáj”-mondta lecsukott szemmel a lány. „Gyere, kicsit megsimogatom, az jót tesz neki”. Gyengéden megsimogattam feszes, szépen gömbölyödő popsit, amit a lány becsukott szemmel élvezett. „Tényleg jól esett”. Mosolyodott el és kacéran kihúzta magát. „Laci bácsi már kiverte a Marika néni hátsóját, mert nem csak adni szereti, hanem kapni is szereti a pálcát?” „Persze elfenekeltem már egy párszor, de téged is szívesen elpáholnálak, mert csodás popód van” „Ezt vele tessék megbeszélni”, majd kézbe vette az üres csészét és riszálva bement a házba. Élvezettel néztem, ahogy riszálta a kivert, még fájó fenekét.

Mikor két hét múlva újra mennem kellett permetezni, a fürdés és az ebéd után Marika néni kért a farára kétszer 25-öt. Bement a szobába átöltözni, fekete blúzt és fekete feszes szoknyát vett. Elmúlt már 70 éves, de még csinos volt és a feneke izgatóan feszült. Lepakolta a konyhaasztalt én közben levettem egy pálcát, szemügyre vette. „Engem a szenior pálcával pálcázzon, meg az van legfelül. Jövő héten, amikor elfenekeli, a Zsuzsit a juniort használja” A szívem gyorsabban kezdett verni, már a gondolattól is, hogy jövő héten kiverhetem a csodásan feszülő popóját a lánynak. De nem sok időm maradt az ábrándozásra, mert Marika néni az asztal végéhez állt és előre dőlve belekapaszkodott az asztal túlsó kettő sarkába, a fara meg izgatóan megfeszült. „Kérek 25 pálcát, de ne kíméljen, kérem!”
Oldalt álltam megsimogattam feszülő fart, majd rámértem az első ütést, majd szépen lassan a többit is. Nem vertem gyorsan, közben meg-megtapogattam a melegedő feneket, és jó alaposakat húztam rá. Marika néni nem visított, előre meredve szó nélkül állta a pálcázást. Mikor végeztem, hosszan simogattam a kivert farát. Felegyenesedett, elmosolyodott. „Köszönöm, fájt, de jól esett!”
Bementünk a szobába, párnákat tettem az ágyra, Marika néni meg ráhasalt. Egy párnát az arcához is tettem. Hosszan tapogattam a már fájó feneket, ami láthatóan jól esett Marika néninek. „Kérem a második 25-öt, de most se kíméljen!” Szólt hátra, ezért kézbevettem a pálcát, amely ismét „muzsikálni kezdett”. Nagyobbakat ütöttem, mint a konyhában, mert jobban kézhez állt ez a póz. Élesen szúrt levegőbe éles sikolya, amely nem sokára visításba ment át. Mikor befejeztem a pálcázást, nehezen tudott felkelni az ágyról. Két kézzel tapogatta a sajgó fenekét. „Ez most nagyon fájt!”Ma biztos, hogy feküdnöm kell, de lehet, hogy még holnap is. De azért jó volt, csak most valahogy jobban csípett. Kérem, simogassa, egy kicsit, a férfikéz, az nagyon jól esik mindig”:
Lepakoltam a párnákat, közben kiment Marika néni a fürdőszobában. Mikor visszasántikált ráfeküdt az ágyra, én meg gyengéden simogatni kezdtem a sajgó fenekét.

Zsuzsi páholására, egy vasárnap délután került sor. Meghívtak ebédre, utána Marika néni leszedte az asztalt, Zsuzsika elment pisilni és feltett egy tisztássági betétet. A várható nedvesedés miatt, amit a pálcaütések váltanak ki a lányokból.


/A kép csak illusztráció/

Közben én kiválasztottam a pálcát, amelynek megnéztem a hajlékonyságát és megsuhogtattam. Marika néni mosolyogva nézte. „Jól suhog és jó csíp is. „ Jegyezte meg. „Marika néninek fáj még a feneke?” „Már nem, de több napig éreztem, ülni két napig nem tudtam utána” Közben bejött a lány, rám mosolygott, majd kacéran csípőre téve a kezét, fenekét kimeresztve Marika nénire nézett. „Zsuzsikám kapsz 2-szer 25 pálcaütést, Laci bácsitól, először az asztalon aztán az ágyon. Viseld el méltóssággal!”
A lány rádőlt az asztalra, megsimogattam a feszülő popsit, majd rámértem az első ütést. Öt se ütöttem gyorsan, hagytam, hogy a lány kiélvezze a pálcaütés zamatát. Zsuzsi 10 ütésig állta, úgy ahogy keményen a náspángolást, visszafojtott aúkkal. Utána felsikoltott, mozdulatlan maradt a teste, csak a fejét emelte fel és borult le időnként az asztalra. Marika néni hangosan számolta az ütéseket. Mikor befejeztem, a lány ráborulva az asztalra sírni kezdett. Marika néni az arcát megtörülte, majd felemelte a szipogó leányzót. Megvigasztalta, én is megöleltem gyengéden és megsimogattam a fájó popsiját. Bementünk a szobába, az ágyon már elő voltak készítve a párnák. Zsuzsi már abbahagyta a sírást, ráhasalt az ágyra, arcát egy párnába temette. Fara izgatóan megfeszült, megsimogattam az izgatóan meredő csodás testrészt, majd a lány haját. „Jól van Zsuzsikám, tudom, hogy fáj és még fájni is fog, de kibírod”. Majd kézbe vettem a pálcát és folytattam a fenekelést. A lány élesen sikoltozni kezdett. „Juj, nagyon fáj! Laci bácsi ne tessék bántani! Nagyon fáj!” Most is lassan páholtam, hogy a lány kiélvezhesse az ütések keltett érzéseket. Marika néni az egyik kis szünetet kihasználva, a fejéhez hajolva, megsimogatta csapzott arcát. „Jól van, Zsuzsikám, azért kapod, hogy fájjon”. „ Tudom, nyelte le a könnyeit a lány, de nagyon fáj” Folytattam a pálcázást, jó alaposakat húztam csodás hátsóra. A lány folytatta a könyörgést.”Juj, ne tessék bántani! Nagyon fáj!”
Megkapta az utolsót, kifújtam magam és letettem a pálcát. A lány felemelte fejét, könnyedén felállt, arca sugárzóan szép volt a fájdalomtól. Két kezével a kivert fenekét tapogatta. Elmosolyodott. „Köszönöm a pálcát!”
Gyengéden megöleltem, puszit váltottunk, kemény mellei és meleg popsija ismét megmozgatta a férfiasságomat Ezért gyorsan kimentem a fürdőszobába, hogy elélvezzek. Közben Marika néni vigasztalta a szipogó lányt, aki már az ágyon feküdt

Hepsi